• Язык:
    Венгерский (Magyarul)
Источник:
  • Baka István Alapítvány

Jambusok

Пятистопные ямбы (Первая редакция)

M. L. Lozinszkijnak

Úgy emlékszem, mint fekete najádra,
Az éjre a Dél keresztje alatt.
Délnek tartottam; propeller zilálta,
Dúlta a roppant hullámfalakat,
S a szembeúszó hajókat homályba
Merítette egyetlen pillanat.

Ó, hogy sajnáltam õket, furcsa arra
Gondolni, hogy mind visszafele megy,
Az álmok biztos öblét messze hagyva,
Hogy Don Juané nem lett Donna Anna,
Hogy Szindbád nem lelt gyémánthegyeket,
S Ahasvér százszor szerencsétlenebb.

De hónapok múltán visszafelé vett
Irányt hajóm, elefántagyarak,
Abesszin képek terhével haladt,
Párducbõrt vitt — foltjai megigéztek —,
S vitt, amit elmém régebben nem értett,
Világundort s kiégett álmokat.

Önhitten, ifjan vágytam új kalandra,
De nem felelt a földszellem szavamra,
S megölte lelkem fényes álmait,
Mint madarat s a rét virágait,
Így lett a hangom ily kimért és lanyha.
Eltékozoltam éltem s téged is,

Téged, kiért bejártam én Levante
Földjét, királyok bíborát keresve,
Eljátszottalak, ahogy az eszetlen
Nál Dajamantit eljátszotta rég.
Kockára tette föl a kedvesét,
Perdült a kocka — elveszett a szép.

Így szóltál hozzám szigorún-szelíden:
— «Én túl sokáig hittem és szerettem,
Nincs bennem már se hit, se szeretet,
S ítélje meg, ki mindent lát, az Isten,
Magamat is elpusztítom, lehet,
De mégis megtagadlak tégedet.» —

A hajadat megcsókolni is féltem,
S megfogni karcsú és hideg karod,
Undok voltam magamnak, mint a pók,
Minden zörej riasztott, kínozott,
S te elmentél, oly gyászos feketében,
Mint Krisztus anyja a kereszt tövében.

Zivataros, fülledt volt az a nyár,
A hõséget viharral váltogatta,
Váratlan elsötétedett a táj,
S a szívverés elállt egy pillanatra,
Kipergõ maggal telt meg a határ,
S már délben bíbor szín szökött a napra.

S egyszerre csak a tömeg moraját,
Löveg-dübörgést a kövezeten,
Csatába hívó trombiták szavát
Hallottam én, mint sorsom új dalát,
S ezrek meg ezrek rohantak velem,
S azt hajtogattam én is: «Úgy legyen!»

Regrutanóták, katonazene
Hangzavarából ezt hallotta a szívem:
— «Hurrá, elõre! Mindhalálig híven!
A nyoszolyánk legyen a rét füve,
S a lombok zöldje ágyunk függönye,
Az arkangyalok serege segítsen!»

Oly csábító volt, hogy hallván e dalt
Indultam, és befogadott e had,
És adtak nékem is fegyvert, lovat,
Csatamezõt, erõs ellenfelekkel,
Golyók füttyével, robbanó repesszel,
S mennyet sötét, villámos fellegekkel.

És lelkemet boldogság perzseli
Azóta is; vidámsággal teli
S tündöklõ bölcsességgel, és az Úrról
Beszélget õ s az ég csillagai,
Hallja az Úr szavát a riadóból,
S nem tér le többé az isteni útról.

Minden kerúbok legszentebbikét,
Minden szeráfok legdicsõbbikét,
Ki által földi vágyak és remények
Betelnek fenn, dicséri most a lélek,
S meghallva jámbor szavait, az ég
Elárasztotta fényével kegyének.

Aranytetõ és hófehér falak:
Kolostor áll a tenger közepében,
Dicsõségtõl övezve, égi fényben.
És elhagynám e bûnös földet érte,
Menny, tenger végtelenjét nézni csak…
Közétek vágyom, klastromi falak!


Другие переводы:


А вот еще:

A portrait of a man

His eyes are lightless underground lakes, / Abandoned castles of the ancient kings. / Marked with the sign of the eternal shame / Of that, the Other One, he never speaks. / The deepest wound, his mouth, dark and purple, / Made with a blade borne of the deadly poison; / And it is sad and ...

I`m dreaming that both of us dead…

I'm dreaming that both of us dead. / We're lying - so peaceful for ever. / Two white heavy coffins of lead / Put down together. / / And when did we say that "enough"? / What for then and what means the trying? / But strange that's not aching my heart, / My heart is not crying. / ...

Unperturbed and indifferent sun contemplated the planet…

Unperturbed and indifferent sun contemplated the planet / There all was infested with terror and eaten by rot, / There rocks in the distance appeared a huge shaggy dog, / There black boiling copper spewed out collapsing volcanoes. / Was the night of the world. / / Unexpectedly rolled i...

Their souls` love had been born beside the sea…

Their souls' love had been born beside the sea, / In sacred groves of virginal naiads, / Whose songs, arguing with the play of wind, / With strings, ring joyfully, eternally. / / Great oracle... the majesty of man / Has never been more strange and more severe, / The closed lips and th...

The Magic Violin

Pretty boy, / you are so merry / and your smile's - so light, so sunny. / Don't you ask me for this passion / that is poison to the worlds. / You don't know, don't know how dreadful / is this Magic Violin, sonny, / And how gloomy is the horror / of the one who strikes the ...

Comfort

He that has been burried / Hears a glorious chime, / Smells the whitest lilies / In his dream beyond time. / / He that in his grave lies / Sees an endless light / As the wings of Seraphs / Shed their snow-flakes bright. / / You are on your death-bed / And your hands are cold....