• Язык:
    Венгерский (Magyarul)
Источник:
  • Baka István Alapítvány

Fra Beato Angelico

Фра Беато Анджелико

A földön, hol azúrban játszani
Oroszlán hívogat, lendítve szárnyát,
Ahol az éj ingujjból rázza ki
Nimfáit s koronázó fúriákat;

S a holtak szarkofágján béke ül,
De erejük, hatalmuk rendületlen,
A sok-sok híres, nagy mester közül,
Ó, egy csupán, kit szívbõl megszerettem.

Bár Raffaello mennyei, csodás,
Buonarotti isteni kegyenc volt,
Da Vinci csupa mámor és varázs,
Cellini testté bûvölte a bronzot.

De Raffaello vakít, nem hevít,
Riaszt Buonarottinak tökélye,
S a boldogságban hívõ lelkemig
Da Vinci ködlõ mámora sem ér el.

Fiesoléban, karcsú fák alatt,
Mikor zöld fûben pipacsok lobognak,
S ereklyetartóikban alszanak
A mártírok a hûvös templomokban, —

Minden, mit mesterem megalkotott,
Föld-szeretet és jámbor egyszerûség.
Még minden piktor-fortélyt nem tudott,
De amit megfestett — tökéletesség.

Ímé, a sziklák, ligetek, lovag…
Hová tart? templomba, menyasszonyához?
A városfalon ég az alkonyat,
Nyájak haladnak szûk utcáin át most;

Szép kisdedét mutatja Mária:
Halványpiros az arca, fürtje göndör.
A meddõ nõk karácsony éjszaka
Álmodnak tán ilyen szép gyermekekrõl.

S nem fél a szentek megkötött hada
Bakójától, kinek az inge égkék.
Jó nékik arany nimbuszuk alatt:
S itt fény ragyog, s amott másféle fény ég.

S a színek oly tisztán sugárzanak!
Vele születtek, véle is kihalva.
Regélik róla, hogy virágokat
Oldott a püspökszentelte olajba.

S regélik azt is még, hogy egy szeráf
Szállott le hozzá, és nevetni vágyva,
Ecsetet ragadott, melléje állt,
Hogy túltegyen a mesteren… hiába!

Az Isten és világ örökkön él,
Az emberélet nyomorú és percnyi.
De mégis minden egy emberbe fér,
Ki hinni tud s a világot szeretni.


А вот еще:

Manlius

Manlius was thrown down, / The ruling few preserved their wealth, / Their power remains as dour, / As the Tarpeian Rock itself. / / Like the waves Rome was roughing, / Cries were cutting through the gloom, / But the man was gently laughing, / Falling down to meet his doom. / / ...

She

I know a woman, full of silence, / Her bitter weariness from words, / Dwells in mysterious, blinking eyelids / Their widened pupils, secret worlds. / Her soul is greedily wide open / To copper music of sweet verse. / To life, that’s worldly, pleasant often, / She’s deaf and...

The Red Sea

Greetings, Red Sea, shark soup, / Negro bath, sand cauldron! / Like stone cactus flowers / limestone, not moss, blooms on your cliffs. / / Sea-monsters swept up by the tide lie dying / in anguish, out on your islands / in the burning sand: octopi, tritons, swordfish. / / From Afr...

The Sick Man

Only one thing torments my delirium: / how certain sharp lines go on for ever, / and a bell rings and rings and rings / like a clock marking off eternity. / / Just so, after death, / eyes stare into darkness / (the agonized hope of resurrection) / trying to see familiar visions. / ...

Offensive

This country could have been paradise: / it’s a den of fire. / We've been advancing for four days, / we’ve not eaten for four days. / / In this strange, bright hour / we don’t need earth’s bread: / the Lord’s Word / is better nourishment. / / The b...

The Cathedral at Padua

Marvellous, and sad - yes, that’s what this temple / is - a joy, a temptation, a threat. / Eyes exhausted with desire / bum in the slits of confessional windows. / / The organ melody rises, falls, / then swells fuller and more terrible, / like blood in dark church-granite veins ...