• Язык:
    Венгерский (Magyarul)
Источник:
  • Baka István Alapítvány

A tékozló fIú

Блудный сын

1.

Nincs ehhez fogható ház az egész világon!
Tömjén van benne, könyv, imádság és virág!
De lásd be, jó atyám, én mégis másra vágyom:
A földön sok a könny, de várnak még csaták.

Atyám, talán azért születtem s nõttem én fel,
Ki izmos, szép vagyok, s a vérem bizsereg,
Hogy diadalaim zsoltárokra cseréljem,
S én magasztaljak és ne engem a tömeg?

Gyermek már nem vagyok; a tömjénfüstölõnek
Egy-egy lengése csak a jámborság s a gõg,
S meg nem alázkodik Péter János elõtt, de
Az oroszlán sem a szelíd bárány elõtt.

Engedd meg, s én a te javaid szaporítom,
Te sírsz a bûnösön, bennem harag terem,
Testvéri csókra a vadat tûzzel tanítom,
Kardom megbékülést s szabadságot teremt.

Megújul a világ, úgy tárul énelébem,
Vezérként hirdetem az Úr dicsõ nevét…
Ó, mily öröm! Milyen lázongva zeng a vérem!
Engedj el, jó atyám… Holnap reggel… ma még!

2.

Az oszlopcsarnokon túl mily rózsás a mennybolt!
Mily víg gályák lepik a Tiberis vizét!
Hát hozzatok nekem táncosnõket Szidónból,
S Szmirnából, Tíruszból… zengjék Venus nevét.

Bort és virágokat, áradjon drága illat…
Fõvárosunk vidám, mind ünnepeljetek!
Hol vagytok, cimborák, Petronius és Cinna?
Salve, amici, lám, ti is megjöttetek!

Jertek, vár rátok a kerevet és a párna,
S rózsáim száza mind lányorcaként terem,
Emlékeztek talán atyám feddõ szavára,
Azért küldött, hogy a földet jobbá tegyem.

De e világ szinén, hol pillanatnyi minden,
S múlandó-kétes a római tudomány,
Az illetlen ruha a bûn, más semmi sincsen,
S elegáns unalom — ez az erény csupán.

Petronius, miért fintorogsz? Kössenek fel,
Ha szirakúzai borom nem jó neked!
Te, Cinna, mit nevetsz? Új szolgám kancsal szemmel
S szûk koponyával, õ mulattat tégedet?

3.

Elhúztam a dögöt, a nád közé bedobva,
S korpával megetettem az öszvéreket,
Gazdám, éhes vagyok, úgy kellene e korpa,
Könyörgök, légy kegyes, juttass egy keveset!

Pajtád mögött kupac széna penészlik régen,
A marhák nem eszik, a lovaknak se kell.
Gazdám, ha engeded, megcsókolnálak térden,
Én elkészíteném belõle fekhelyem.

Vakítja a szemet a sós izû verejték,
A végkimerülés roskasztja béresed…
Ó, ha csak egy napig a vackomon hevernék…
Gazdám, ne verj! Mutasd a munkát, mit tegyek.

Narancsok százai kertjében jó atyámnak -
Mint végtelen delek, vöröslik aranyuk.
Szüretelik a szép leányok s nagy kosárba
Gyûjtik, s mindent betölt szerelmesen daluk.

S fiára gondol ott és virraszt éjszakánként
Az õsz szakállu agg, és bú emészti õt…
Elébe lépek és megszólítom: «Atyám, én
Bûnös vagyok elõtted és az Úr elõtt.»

4.

És örömet talál, keserü bár a lelkem:
Ez itt a kert, de én belépni nem tudok.
Emlékszem… három éves voltam… és e kertben
Loholva fürgén, rókámmal versenyt futok.

Felnõttem hát! Tapasztalt lettem drága áron,
Sokat vesztettem, és sok volt a gyötrelem…
De bánat-tengerek se mossák el barátom
Képét — elsõ vadam sosem feledhetem.

A kerten túl sok büszke boltozat magaslik,
A ház — hol láng lobog az õsi tûzhelyen,
S úgy tetszik, nagyra nõtt minden, s még magasabb itt,
Míg kószáltam duhaj úrként vagy nincstelen.

Ünnep van épp: a fémedények csengenek,
A nyárson borju sül, tészták piroslanak,
Nõvérem lép elõ, csodás leányt vezet,
Ki rózsák közt, fehér menyasszonyként halad.

Utánuk jõ atyám… mit mondjak néki végre,
Vagy újra céltalan utakra lépjek én?
Felismert… Rám talált… Elindult már elébem…
S az ünnep és e szép menyasszony… tán enyém?!


А вот еще:

Giraffe

Today I see your gaze is especially sad, / And your hands embracing your knees, especially thin. / Listen: far, far away on Lake Chad* / A slender giraffe is grazing. / / Bestowed with the luxury of harmonious grace, / Its skin is decorated in patterns, so magical / That only the shad...

Lake Chad

On mysterious Lake Chad / Among the ancient baobabs / Guided by majestic Arabs / The carved-out feluccas scud / Among the trees along the banks / And from foothills spread with green, / To terrible gods, the maidens chant, / Priestesses with ebony skin. / / I was the wife of a mig...

The Tale of the Kings

"We are the splendid and strong, / Youthful kings, who glide, / Like clouds high in the sky, / Above the mirage of the lands. / / With eternal songs and dances / We erect a new temple. / Let us be drunk with the purple / That surely will stream from its windows. / / A window to...

Masquerade

In barren halls and secluded corridors / Today merry maskers were amassing, / Today in parlors, variegated colors / Like mad whirlwinds, swept through, dancing. / / They snaked about beneath dragons and moons, / Chinese vases were tossed among them, / Torches flamed and lutes strings ...

The Suicide

You let go and breathe deep / With an expectancy of rest, / And for the last time you see / The wallpaper and the carpet. / / From the lip of the patterned goblet / The ruddy wine dribbles; / Painstakingly you wipe it / With a sponge made from coral. / / The shadow of a blush /...

Hyena

Alongside the reeds of the sluggish Nile / Where birds and butterflies flit in the sun, / Lies the forgotten tomb’s rubble / Of a tyrannical and seductive Queen. / / The hazy night spreads deceptions, / White wisps of fog shift through the air / The moon is like a guilt-ridden s...