• Язык:
    Венгерский (Magyarul)
Источник:
  • Baka István Alapítvány

A tékozló fIú

Блудный сын

1.

Nincs ehhez fogható ház az egész világon!
Tömjén van benne, könyv, imádság és virág!
De lásd be, jó atyám, én mégis másra vágyom:
A földön sok a könny, de várnak még csaták.

Atyám, talán azért születtem s nõttem én fel,
Ki izmos, szép vagyok, s a vérem bizsereg,
Hogy diadalaim zsoltárokra cseréljem,
S én magasztaljak és ne engem a tömeg?

Gyermek már nem vagyok; a tömjénfüstölõnek
Egy-egy lengése csak a jámborság s a gõg,
S meg nem alázkodik Péter János elõtt, de
Az oroszlán sem a szelíd bárány elõtt.

Engedd meg, s én a te javaid szaporítom,
Te sírsz a bûnösön, bennem harag terem,
Testvéri csókra a vadat tûzzel tanítom,
Kardom megbékülést s szabadságot teremt.

Megújul a világ, úgy tárul énelébem,
Vezérként hirdetem az Úr dicsõ nevét…
Ó, mily öröm! Milyen lázongva zeng a vérem!
Engedj el, jó atyám… Holnap reggel… ma még!

2.

Az oszlopcsarnokon túl mily rózsás a mennybolt!
Mily víg gályák lepik a Tiberis vizét!
Hát hozzatok nekem táncosnõket Szidónból,
S Szmirnából, Tíruszból… zengjék Venus nevét.

Bort és virágokat, áradjon drága illat…
Fõvárosunk vidám, mind ünnepeljetek!
Hol vagytok, cimborák, Petronius és Cinna?
Salve, amici, lám, ti is megjöttetek!

Jertek, vár rátok a kerevet és a párna,
S rózsáim száza mind lányorcaként terem,
Emlékeztek talán atyám feddõ szavára,
Azért küldött, hogy a földet jobbá tegyem.

De e világ szinén, hol pillanatnyi minden,
S múlandó-kétes a római tudomány,
Az illetlen ruha a bûn, más semmi sincsen,
S elegáns unalom — ez az erény csupán.

Petronius, miért fintorogsz? Kössenek fel,
Ha szirakúzai borom nem jó neked!
Te, Cinna, mit nevetsz? Új szolgám kancsal szemmel
S szûk koponyával, õ mulattat tégedet?

3.

Elhúztam a dögöt, a nád közé bedobva,
S korpával megetettem az öszvéreket,
Gazdám, éhes vagyok, úgy kellene e korpa,
Könyörgök, légy kegyes, juttass egy keveset!

Pajtád mögött kupac széna penészlik régen,
A marhák nem eszik, a lovaknak se kell.
Gazdám, ha engeded, megcsókolnálak térden,
Én elkészíteném belõle fekhelyem.

Vakítja a szemet a sós izû verejték,
A végkimerülés roskasztja béresed…
Ó, ha csak egy napig a vackomon hevernék…
Gazdám, ne verj! Mutasd a munkát, mit tegyek.

Narancsok százai kertjében jó atyámnak -
Mint végtelen delek, vöröslik aranyuk.
Szüretelik a szép leányok s nagy kosárba
Gyûjtik, s mindent betölt szerelmesen daluk.

S fiára gondol ott és virraszt éjszakánként
Az õsz szakállu agg, és bú emészti õt…
Elébe lépek és megszólítom: «Atyám, én
Bûnös vagyok elõtted és az Úr elõtt.»

4.

És örömet talál, keserü bár a lelkem:
Ez itt a kert, de én belépni nem tudok.
Emlékszem… három éves voltam… és e kertben
Loholva fürgén, rókámmal versenyt futok.

Felnõttem hát! Tapasztalt lettem drága áron,
Sokat vesztettem, és sok volt a gyötrelem…
De bánat-tengerek se mossák el barátom
Képét — elsõ vadam sosem feledhetem.

A kerten túl sok büszke boltozat magaslik,
A ház — hol láng lobog az õsi tûzhelyen,
S úgy tetszik, nagyra nõtt minden, s még magasabb itt,
Míg kószáltam duhaj úrként vagy nincstelen.

Ünnep van épp: a fémedények csengenek,
A nyárson borju sül, tészták piroslanak,
Nõvérem lép elõ, csodás leányt vezet,
Ki rózsák közt, fehér menyasszonyként halad.

Utánuk jõ atyám… mit mondjak néki végre,
Vagy újra céltalan utakra lépjek én?
Felismert… Rám talált… Elindult már elébem…
S az ünnep és e szép menyasszony… tán enyém?!


А вот еще:

Me and You

Yes I know, me and you - we aren't alike, / I have come from far away soils, / And it's not the guitar I like, / It's the sound of violent tonsils. / / Its not for the buildings or roads / Not for the dresses or fashion - / I spell out my poems for dragons, / For the clouds, ...

Giraffe

Today I can see that your look is especially sad / And your arms are especially fragile, as if made of chaff. / Listen, my dear: far away, by the shores of Lake Chad, / Roams the exquisite giraffe. / / It was granted the gift of proportion, voluptuous grace, / And its skin is adorned wi...

Sixth Sense

Fine the wine that loves us, / Good bread baked for our sakes / And the women who torment and tease / Yet please us and in the end let us take them. / / But what do we do with the red / Hue of sunset that lets the sky grow cold / With blue in a still, strange serenity? / What to do ...

The Streetcar That Lost Its Way

While walking down a strange street / I suddenly heard the cawing of crows, / Distant thunder, and the tones of a lute - / Here came a streetcar flying past. / / How I managed to leap to its step / Is beyond me - even in the bright / Daylight it spewed behind itself / In the atmosph...

Pre-Memory

So this is all of life! Whirling, singing. / Oceans, metropolises, deserts, / A desultory reflection / Of what is lost forever. / / A flame rages, trumpets trumpet, / And chesnut-colored horses race, / Then the agitating lips / Of happiness, it seems repeat. / / And sorrow and ...

A Baby Elephant

Right now my love for you is a baby elephant / Born in Berlin or in Paris, / And treading with its cushioned feet / Around the zoo director's house. / / Do not offer it French pastries, / Do not offer it cabbage heads, / It can eat only sections of tangerines, / Or lumps of sugar an...