• Язык:
    Венгерский (Magyarul)
Источник:
  • Baka István Alapítvány

A lélek és a test

Душа и тело

I.

A városban leszáll az esti csend,
S tompább a zaj, elnémul szinte minden.
De, lélek, hallgatásod mit jelent?
Kegyelmezz márvány lelkeinknek, Isten!

S így válaszolt a lelkem énnekem,
Akárha lágyan zengõ, messzi hárfa:
«Miért kellett kinyitnom a szemem
A létre, gyûlölt embertestbe zárva?

Én, esztelen, elhagytam otthonom,
Megunt helyett egy más pompára vágyva.
S a földgömb vasgolyó lett lábamon,
Mit láncon hurcol a fegyenc magával.

Hogy meggyûlöltem a szerelmet is —
A kórt, melynek ti már ellen sem álltok,
Mely újra s újra köddel elfedi
A gyönyörû, harmónikus világot.

S mégis, mi még a múlttal rokonít,
Mely dísze volt planéták kórusának,
A bánat az, mely pajzsként óv, borít,
A megvetõ, didergetõ: a bánat.»

II.

Az alkony aranya rezesedett,
És felhõk lepték zöldes rozsdaként meg,
S a testnek szóltam: «Mondj feleletet
Mindarra, mit kihirdetett a lélek.»

S így válaszolt a testem énnekem,
Egyszerû test, de forrongó a vére:
«Én nem tudom, a lét mit is jelent,
De jól tudom, a szerelem mivégre.

Szeretek úszni sós hullámokon,
S hallgatni héjavijjogást az égen,
És szeretek be még nem tört lovon,
Kömény szagában szállni át a réten.

És szeretem a nõt… Ha lesütött
Szemét csókolgatom vad szenvedéllyel,
Mámor fog el, mint viharok között,
Vagy szomjam oltva források vizével.

De mindenért, mit elvettem s veszek,
Bú volt, öröm vagy éjek lázas álma,
Férfihoz illõn mindenért fizet
Zsigereimnek végsõ pusztulása.»

III.

Midõn magasból isteni ige
Hangzék a Nagy Medvének fénye által,
Kérdezve: «Kérdezõ, ki tett ide?» —
A lélek és a test elébem álltak.

Rájuk emeltem nyájas szememet,
S elmondtam a pimaszoknak beszédem:
«Áruljátok el, érti-é az eb,
Miért vonít, ha hold ragyog az égen?

Talán ti faggathattok engemet,
Engem, kinek egy pillanat a lét is,
Amely az elsõ naptól elvezet
A végítélet lángoló tüzéig?

Engem, ki állok, mint az Igdrazil,
Lomb-fõmmel hétszer-hét egekbe nõve,
S kinek szemében porszem égi pír,
A földi rét s Elízium mezõje?

Én az vagyok, ki szendereg, s nevén
Töpreng a mély, mivel kimondhatatlan,
S ti — ti csak gyönge, álomszülte fény,
Kószálva a derengõ öntudatban!»


Другие переводы:


А вот еще:

At the Shore

O heart - abundant hive, / Peerless golden honeycomb! / I stagger through surf, and I dive / Through tatters of frothing foam. / / Exhausted, at my trireme helm, / My chest bared to a storm gone mad, / I raced toward my island home / Against the blue-gray thunderhead. / / I ent...

The Slaughter of the Suitors

A lone two horned moon hung above the town / When abruptly the mist was sharply sliced / And Odysseus stood high above the transom / To shoot his arrow through Antinoüs’s chest.* / / A chalice fell from Antinoüs’s hand, / His eyes were swathed in a haze of dark blo...

Odysseus to Laërtes

One still within his lot of years, / O my fate, O sacred one! / I am no wolf, no murderer, / And I honor you, the faithful guardian. / / Your face has furrowed features but / Your mind’s not dull to the whirl of life. / You, Laërtes, father, I salute, / Ruminative in your...

Margarita

Valentine to the tavern students boasts / Of his sister’s charms and face, / While on Margarita’s left hand / A costly ring is placed. / / At Margarita’s, a casket lies / With rings for fingers and ears. / While in ivy, hid beneath her window, / The red caped trick...

The Turkistan General

Beneath vague voices and the low din, / Strangely as if through a wall, / Through the bright dancers in a line / One sees the towering old general. / / A welcoming voice, a direct look, / With eyebrows, grizzled and curved, / Of nothing in particular he spoke / And to us said no mor...

African Night

Midnight descends, darkness everywhere, / Only the river glitters from the moon / Beyond the river an unknown tribe somewhere / Is lighting fires and making angry sounds. / / We’ll meet tomorrow and determine then / Who is the master over all this land, / They’re aided by ...