• Язык:
    Венгерский (Magyarul)
Источник:
  • Baka István Alapítvány

Eltévedt villamos

Заблудившийся трамвай

Bandukolva ismeretlen utcán,
Varjúkárogást hallottam én,
S lanthúr pengett, mennydörgés csapott rám,
Villamos rohant-röpült felém.

Hágcsójára hogy pattantam én fel,
Oly titok, mit föl se foghatok,
Tüzes ösvényt hasított a légben,
Fényes délben is nyomot hagyott.

Tán eltévedt, száguldván sötétlõn,
Szakadékba csalta az idõ…
Állítsa meg a szerelvényt rögtön,
Állítsa meg, kocsivezetõ!

Késõ. Már a fal mögé kerültünk,
Átvágtuk a pálmaligetet,
Három hídon végigdübörögtünk,
Néva, Szajna és Nílus felett.

És elvillant mellettünk az ablak,
Hol fürkészõ tekintettel áll
Egy vén koldus — éppen az, ki meghalt
Bejrútban egy esztendeje már.

Hol vagyok? A szívem dübbenése
Kopog izgatott feleletet:
Pályaudvaron, ahol a Lélek
Indiájába válthatsz jegyet.

Cégtábla… betûi vérben ázva
Hirdetik: «Zöldséges», — ám e cég
Árusítja káposzták gyanánt a
Halottak lenyisszantott fejét.

Vörös ingben, tõgy formáju arccal,
Nékem is bakó vevé fejem,
Ott hevert a többi közt, lerakva,
Vériszamós ládafeneken.

Három ablak, deszkakerités jön,
Kerti pázsit, szürke, mint a kõ…
Állítsa meg a szerelvényt rögtön,
Állítsa meg, kocsivezetõ!

Masenyka, e házban énekelve
Szövögettél szõnyeget nekem…
Hol van most a hangja és a teste,
Tán a síri éj ölén pihen?

Ó, hogy sóhajtoztál lányszobádban,
S én parókásan, púderesen
Indultam a Cárnõ udvarába,
És többé nem láttalak sosem.

Most értettem meg: a szabadság csak
Másvilági fény, s onnan szökött,
Ahol emberek meg árnyak állnak
A planéta-állatkert elõtt.

S szél fuvall, oly ismerõsen-édes,
S száguld már a híd mögül felém
A lovas cár, vaskesztyûs kezével,
És az égbe rúgó büszke mén.

Mint a pravoszláv hit hû erõdje
Magasodik az Izsák eléd,
Gyászszertartást magamért s elõtte
Masenykáért mondatok misét.

S mégis oly nehéz most lélegezni,
Fáj a szív, az élet mostoha…
Masenyka, hogy így lehet szeretni
S búslakodni, nem hittem soha.


Другие переводы:


А вот еще:

She

I know a woman, full of silence, / Her bitter weariness from words, / Dwells in mysterious, blinking eyelids / Their widened pupils, secret worlds. / Her soul is greedily wide open / To copper music of sweet verse. / To life, that’s worldly, pleasant often, / She’s deaf and...

The Red Sea

Greetings, Red Sea, shark soup, / Negro bath, sand cauldron! / Like stone cactus flowers / limestone, not moss, blooms on your cliffs. / / Sea-monsters swept up by the tide lie dying / in anguish, out on your islands / in the burning sand: octopi, tritons, swordfish. / / From Afr...

The Sick Man

Only one thing torments my delirium: / how certain sharp lines go on for ever, / and a bell rings and rings and rings / like a clock marking off eternity. / / Just so, after death, / eyes stare into darkness / (the agonized hope of resurrection) / trying to see familiar visions. / ...

Offensive

This country could have been paradise: / it’s a den of fire. / We've been advancing for four days, / we’ve not eaten for four days. / / In this strange, bright hour / we don’t need earth’s bread: / the Lord’s Word / is better nourishment. / / The b...

The Cathedral at Padua

Marvellous, and sad - yes, that’s what this temple / is - a joy, a temptation, a threat. / Eyes exhausted with desire / bum in the slits of confessional windows. / / The organ melody rises, falls, / then swells fuller and more terrible, / like blood in dark church-granite veins ...

The Sun of the Spirit

How could we walk in peace, before, / expecting no joy, no disaster, / not dreaming of battles, of flaming retreats, / or the roaring trumpet of victory ? / / How could we - but it’s not too late, / the sun of the spirit bends down to us - / soothing, threatening, it pours / a...